Email Jelszó
Belépés
Nincs még felhasználói fiókod?
Hírek » Borvidékek a Balaton körül

Borvidékek a Balaton körül

2017-10-14 14:26:13
Borvidékek a Balaton körül

"Jobb pozícióba csakis minőségi boraink részarányának növelésével kerülhetünk."

"A minőségre nagy hangsúlyt kell helyeznünk. Magyarország szerény helyet foglal el a szőlő-bortermelő országok sorrendjében. A 2005. évi statisztikai adatok alapján világviszonylatban szőlőterületünkkel és bortermelésünkkel egyaránt a 14. helyet foglaljuk el. De a helyezésekhez képest jobban informálnak a valós számadatok. Bortermésünkkel a világ összterméséből kereken 1,2%-kal, borkivitelünkkel a világ borexportjából mintegy 1%-kal részesedünk. Borexportunk mennyiségi növelésére aligha gondolhatunk. Jobb pozícióba csakis minőségi boraink részarányának növelésével kerülhetünk." - Borászati technológia / Eperjesi Imre, Horváth Csaba, Sidlovits Diána, Pásti György, Zilai Zoltán

A cikk mottójában hivatkozott 2005-ös statisztikai adatok nagyságrendileg nem változtak. 2016-ban a nemzetközi rangsorban a bortermelés mennyiségét illetően 15-ek voltunk.

2012-ben a FAO adatai szerint a 17. legnagyobb exportőrök voltunk a világon, borexportunk értéke azonban csak a 24. legnagyobb értéket képviselte. Az érték szerinti kedvezőtlenebb helyezés arra utal, hogy olcsóbb egységárú borokat exportálunk, mint a mennyiségi rangsorban a hozzánk hasonló helyezést elérő országok. Mindez akkor válik igazán érdekessé - és vele együtt az előttünk álló tengersok munka láthatóvá -, amikor írásom végére érve az utolsó mondattal összevetjük.

Balatoni Borvidéki Régió

2005 június 3-án hat borvidék egybehangzó akaratával létrejött egy közösség, mely a földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságok hasonlósága mentén felismerte szerves együvé tartozását, a tájat uraló Balaton nevének vonzásában rejlő piaci lehetőségeket és azokat gazdasági, szakmai célkitűzéseik összehangolásával, közös munkával és áldozatvállalással tervezi minél hatékonyabban hasznosítani. A Balatoni Borvidéki Régióba tartozó borvidékek: Badacsonyi, Balatonboglári, Balatonfüred-Csopaki, Balaton-felvidéki, Nagy-Somlói és Zalai borvidékek.

Borvidék fogalma

Olyan termőhely, amely több település közigazgatási
területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani
adottságokkal, jellemző fajta-összetételű és művelésű ültetvényekkel,
sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről
sajátos jellegű borok származnak.

Badacsonyi borvidék

A Balaton északnyugati részén, vulkanikus hegyek lejtőin terül el egyik nevezetes borvidékünk. A hegyek közül leghíresebb a borvidék névadója, a Badacsony hegy továbbá a Szent György-hegy, a Szigliget-hegy, az Ábrahámhegy, a Gulács, a Csobánc és a Tóthegyes. A borvidék éghajlata a Balaton víztükrének kiegyenlítő hatására enyhe, a szőlőtermesztésre kedvező. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. Talaja bazalt, agyag, lösz, vulkánikus alapkőzet biztosítja a jó kálium- és mikroelem-ellátottságot. Borai illatosak, zamatosak, alkoholtartalmuk nagy, savtartalmuk finom. Legfontosabb fajta az Olaszrizling, amelynek részaránya a fajták között a borvidék összes szőlőhegyén, településén a legnagyobb. A Badacsonyi olaszrizlingre jellemző illat, harmonikus összetétel és a keserűmandulára emlékeztető finom kesernyés utóíz összhangja valamennyi borvidékünk vonatkozásában itt a legkifejezőbb. Ugyancsak rangos bor a telt, zamatos Szent György-hegyi olaszrizling. A borvidék másik kiemelkedő borfajtája a Badacsonyi szürkebarát. Jellemzője az intenzív, tartós illat és zamat, valamint a gömbölyűség. E borfajta gyakran édeskés, édes. A borvidék híressége még a savas karakterű, száraz Badacsonyi kéknyelű, de ennek nagyobb a híre, mint gasztronómiai ismertsége. Akadnak más kiváló borok is (Chardonnay, Ottonel muskotály, Sauvignon blanc stb.), melyek jól kiegészítik a főfajtákat.

Balatonboglári borvidék

A borvidék a Balaton déli partján, Somogy megye jó bortermő helyeiből 1982-ben jött létre. Nagy szerepe volt ebben az akkori Balatonboglári Állami Gazdaságnak, melynek hatékony integrációja révén a borpiac követelményeihez igazított szőlőfajták telepítésével példásan működő szőlőgazdaságok létesültek. A borvidék ökológiai adottságai igen jók. Klímájára előnyösen hat a Balaton víztükre, változatos, jó szerkezetű talajai, szelíd domboldalai, csapadékviszonyai is kedvezőek a szőlőtermesztésre. Talaja lösz, helyenként mésszel, barna erdőtalaj, homok. Borainak fajtaválasztéka meglehetősen nagy. A fehérborok illatban, zamatban gazdagok. A szőlőfajták módszeres kiválasztásában mértékadó szempont volt a jó minőség mellett az élénk savtartalom. A hagyományos Olaszrizling, sőt a másutt inkább lágy Rizlingszilváni és Ottonel muskotály savharmóniája e borvidéken kielégítő. Savas karakterűek a Chardonnay, a Rajnai rizling, a Zöld veltelini és leginkább az országos viszonylatban a legnagyobb felületen itt termesztett Királyleányka borok. A vörösborok mennyisége háttérbe szorul a fehérek mögött, de minőségben a Cabernet sauvignon és Kékfrankos boraik fölveszik azokkal a versenyt. A balatoni üdülőkörzet ellátása céljából csemegeszőlő-fajtákat (Csaba gyöngye, Chasselas stb.) is termesztenek.

Balaton-felvidéki borvidék

A Badacsonyi borvidékkel határos, attól a Balaton mentén északkeleti és délnyugati irányban húzódó borvidék két része nemcsak földrajzilag, hanem borai karakterében is különbözik egymástól. Ezáltal a borvidék akár két körzetre is tagolódhatna. A Balatonhoz közeli termőhelyek adottságai kiválóak, de a víztükörtől távolabb eső, laposabb területek éghajlata már nem olyan kedvező, mint a Balaton-felvidék másik két borvidékén. Talaja bazalt és tufája, márga, barna erdőtalaj, csernozjom, előfordul certiliumos és triász mészkő, dolomit, pannonagyag, lösz, márga, pannon homok és pliocén homok. Egyes területeken (Köveskál) zöldes-fehéres bazalttufa is található. Borai kissé vékonyabbak és savasabbak, mint a badacsonyiak, habár a Káli-medence borainak zamatgazdasága, testessége gyakran idézi a badacsonyit. A Balaton-felvidéki borvidéknek is legfőbb bora az Olaszrizling. Fontossági sorrendben következik a Szürkebarát, majd a Rizlingszilváni. A kiegészítő fajták (Chardonnay, Ottonel muskotály, Sauvignon, Tramini) borai sem maradnak el az előbbiek mögött.

Balatonfüred–Csopaki borvidék

A Badacsonyi borvidék szomszédságában, a Balaton északkeleti részén, nagyobbrészt enyhe lejtőkön elhelyezkedő borvidék. Éghajlata és természeti viszonyai az előbbihez hasonlóak. Talajai a Badacsonyi borvidékhez hasonlóak, de annál még változatosabbak. Jellemző képződmény a szilur korú fillitpala, melyre permi vörös homokkő települt. A kovasavban és vasoxidban gazdag talajok Lovas, Csopak és Balatonfüred térségében vörös színűek. Előfordulnak permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, pannonhomokon, kristályos palán, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok. Borai a badacsonyiakhoz képest kissé lágyabbak, finom illatúak, jellegzetes zamatúak. Legelterjedtebb fajtája az Olaszrizling, leghíresebb borai a Balatonfüredi Olaszrizling és a Csopaki Olaszrizling. Elterjedtségben a második helyen áll a Rizlingszilváni, amely borfajta is nagyobbrészt megüti a minőségi bor szintjét. A borvidéken termelt Chardonnay, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, Szürkebarát előbbieket hasznosan kiegészítő jó vagy inkább kiváló minőségű borok.

Nagy-Somlói borvidék

Hazánk szinte legkisebb, de egyik legkarakteresebb fehérborokat adó borvidéke. A síksági környezetéből kiemelkedő, szimmetrikus, vulkáni Somló hegy mindegyik égtáji fekvésében eredményes szőlőtermesztés folytatható. Éghajlata a Dunántúlra jellemzően kiegyenlített, mikroklímája egyedi, talaja vulkanikus kőzetekkel kevert, gazdag barna erdőtalaj. Borai hosszú évszázadok alatt tekintélyt szereztek a borvidéknek. Savas karakterűek, testesek, e miatt lassan érnek, de többéves fahordós ászkolással maradandó élményt nyújtó kemény, „férfias” borok. Legfőbb fajta a Somlói furmint és az ezt jól kiegészítő Somlói Olaszrizling. Mindkét fajta jellegzetessége a diszkrét illat és zamat, a testesség, mely tulajdonságok jól megférnek a somlói borok hagyományaival. A borvidéken jó minőséget ad még a Hárslevelű, a más borvidékekhez képest élénkebb savtartalmú, illatos Tramini, valamint az itteni szőlő-bortermelők és a gasztronómia érzelemvilágához kötődő Juhfark.

Zalai borvidék

Az 1997. évi törvényes rendelkezés alapján jött létre a Zalai borvidék. A zalai dombságon nagy földrajzi távolságra eső termőhelyek borvidéki egységét a klimatikus tényezők kiegyenlítettsége teremti meg. Az évi 700-900 mm csapadék jóval meghaladja az országos átlagot, így az aszálykár ezen a vidéken szinte ismeretlen. A talajképző kőzet a lösz, amelyen agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barna földek képződtek. A talajpusztulás következtében helyenként földes kopárok is megjelentek. Borai túlnyomóan fehérborok, illatgazdagok, élénk savtartalmúak. Főbb fajták: Olaszrizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Királyleányka, Cserszegi fűszeres, Sauvignon, Chardonnay. Megjegyzendő, hogy a borvidék önálló borászati arculatának kialakítása a jövő feladata, de a kedvező adottságok előbb-utóbb kikövetelik maguknak a jelenleginél nagyobb ismertséget és elismerést.

A Balatoni Borvidéki Régió stratégiai víziója

A BBR a 21. század második évtizedének végére letisztult, markáns profillal, magas minőségi asszociációval, pozitív imázzsal rendelkező, jól értékesíthető, versenyképes, márkázott termékké válik elsősorban a hazai, majd a stratégia által definiált külföldi borpiacokon. Magyarország legkedveltebb bortermő régiójává válik, s ez az ismertségben, a borértékesítés relatív mennyiségi és érték mutatóiban egyaránt érvényre jut.

Előbbieket azért tartottam fontosnak leírni, mert napjainkban megjelentek olyan hangok, amelyek szerint a Balaton alkalmas arra, hogy egy borvidék legyen. Fentiek ismeretében az elképzelés nehezen értelmezhető. A Balaton körüli termőterületek együttesen a borvidék fogalmának részben sem felelnek meg. Amit szeretnének, 2005 óta létezik, Balatoni borrégió a neve.

Ezen írást ajánlom a magyar szőlész-borász szakma iránt érdeklődő olvasóknak és - nem utolsósorban - minden olyan szándék hangoztatójának figyelmébe, amely szándék borászati termelésünk irányát a mennyiségi termelés felé szeretné eltolni. Adottságaink nem a mennyiségi, hanem a minőségi termelésre predesztinálják tevékenységünket, ugyanakkor általánosságban elfogadott tény, hogy - ágazatunkat erősítendő - termőterületeink méretének növelése elsőrendű feladataink közé tartozik.

Egy ilyen kitűnő fekvésű, kis méretű, változatos talaj- és fajtaösszetételű, valamint magas minőségű szakmai tudással rendelkező ország termékeivel továbbra is kitartóan a nemzetközi termékpiramis csúcsát kell céloznunk!

Hudák Mátyás

Forrás:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/szoloterm_borterm.pdf
http://www.szbki-badacsony.hu/files/files/bbr_strategia.pdf http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Szolotermesztes/ch03s07.html
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Boraszati_technologia/ch01s03.html
http://www.parlament.hu/irom37/6563/6563.htm

További hírek

Tavaszi előjegyzés
Tavaszi előjegyzés

2017 évjáratkóstoló

Bordói November
Bordói November

November 18-án a Corinthiában